Hát, megint lemaradtam kicsit az írással, de igyekszem mihamarabb behozni. :)

A keresztelő nagyon szép volt. Utána kellemes délutánt töltöttünk el. Finomakat ettünk-ittunk és jókat beszélgettünk a férjem rokonságával.

Vasárnap elkezdtük a járólapozást, de hogy mikor lesz kész nem tudom. Szépen alakul az új konyha, de már belenyugodtam, hogy nem lesz kész a lakás, mire be kell feküdnöm a kórházba. Azért igyekszem, hogy legalább mindent megvásároljunk a kicsiknek és majd a férjem berendezi a szobájukat.

Még mindig félek, hogy mi lesz vele nélkülem. Persze felnőtt ember és nem leszek messze tőle (a kórháztól kb. 150 m-re lakunk), valamint telefon is van a világon, mégis aggódom érte. Ki fog Rá főzni és mihez kezd itthon egyedül. Persze eleinte biztosan élvezi majd, hogy egyedül van, de utána biztosan hiányozni fogok Neki. Sajnálom, hogy egyedül kell befejeznie a lakás átalakítást és hogy Neki kell majd kitakarítania utána.

Az egyik barátnőm a kórházban dolgozik és megkérdezte nekem a szülészeten, hogy mire számíthatok. A főnővér szerint itt minden ikres kismamát megcsászároznak. Sőt, nem engedik végig, azaz a 40. hétig kihordani őket. Már a 36. héten császároznak. A szülés után még egy hetet kell kórházban töltenem. A kicsiket pedig akkor engedik haza, ha elérték a 2,5 kg-t. Remélem hamar elérik. Az, hogy hétvégenként hazaengednek-e a dokimtól függ. De általában úgy szokott lenni, hogy az első 2 hétben nem engedik haza a kismamát, utána úgy mehet el, ha reggel távozik, de estére visszamegy a kórházba. Hát, ez van. Még csütörtökön beszélek az orvosommal ő hogyan látja ezeket. A jó hír az egészben, ha a 36. héten szülök, akkor 1 hónappal kevesebbet kell majd a kórházban töltenem.