Kicsit elmaradtam mostanában a blogolással. Igyekszem pótolni. Előszöris következzen egy bejegyzés a NYARALÁSUNKRÓL:

 Balatonbogláron töltöttünk egy hosszú hétvégét barátainkkal június 27-29-ig.

Amikor megérkeztünk még jó idő volt. 7 ágra sütött a nap. Aztán minden nap esett egy kicsit, de a hajókirándulásunk volt a legdurvább...

 Már nagyon vártam, hogy láthassam a különleges kilátót és persze a lényegét a gyönyörű kilátást.

 A kilátás valóban mesés volt, de sajnos csak a domboldalból nézhettük.

A kilátó ugyanis életveszélyes és évek óta zárva tart.

 A szállásunk egy aranyos kis faház volt, két szobával és fürőszobával. Eléggé fapados, kicsit csalódtam benne, de a célnak megfelelt.

 A szobánkban kemping ágyak voltak, amik szerintem meglepően kényelmesek voltak.

 A fürőszoba tiszta és komfortos volt.

 Ahogyan a tulajdonos írta a honlapon valóban közel volt a Balaton a szálláshoz.

 Csak azt felejtette el közölni, hogy a vonat is nagyon közel van... Többször felébredtünk rá, hogy elsuhan mellettünk egy-egy vonat, mert az egész faház belerezgett.

 Az arcomon is látszik, hogy milyen hideg volt még a víz. Inkább napoztunk. Azért kétszer belementem, ha már a Balatonnál vagyunk nehogy már ne fürödjek... Ja és persze itt is elkapott minket az eső, de én ilyen szépet még nem láttam, ahogyan a vízen közeledik az eső. Először elhomályosodott, majd látszott a víztükrön, ahogy egyre közelebb esik... :) Ha lett volna egy jobb gépem le is fényképezem.

 Az üdülési csekket még a hajójegyre is elfogadták. Ígyhát elmentünk hajókázni. Odafelé még rekkenő hőség volt és égette a vállunkat a nap a hajó felső részében.

 Révfülöpön sétáltunk egyet. Ott találtuk ezt az aranyos kis szökőkutat. Nekem nagyon tetszett.

 Sajnos mire visszaindult a hajó, már esett. Soha nem rohantam még zuhogó esőben esernyő minden nélkül egy hajóhoz. Mi lányok ügyesen levettük a ruhánkat és bikiniben futottunk az esőben... Ez egy örök élmény marad mindannyiunk számára... Vicces volt...

 Itt ülök éppen elázva a hajó aló részében (asszem hajófenéknek mondják...:)).

És a csodás vihar, amit szerintem mindig mi okozunk... Mert ha mi egyszer üdülni megyünk, akkor tutira rossz idő lesz... :) Már megszoktam.