És IGEN, vége van!!!
Végre „szabad” vagyok. Hihetetlen érzés túl lenni a vizsgaidőszakon.
Hogy milyen volt?
Olykor hosszú, olykor rövid, sírós és nevetős, kudarcos és sikeres, hideg és meleg, fárasztó és feltöltő, utáltam és szerettem. A lényeg, hogy a végére minden tárgyam sikerült és nem kell semmit halasztanom vagy újra felvennem.
Itt szeretném megköszönni drága barátnőimnek, akik segítettek és támogattak ez alatt az idő alatt. Szeretném megköszönni a páromnak, aki türelmes volt velem és segített „átvészelni”. Ja, és persze köszönök mindenkinek minden drukkot, ezek nélkül nem sikerültek volna a vizsgáim. ;)
Nem is olyan szörnyű ez, de azért megfogadtam, hogy másképpen fogok készülni a következőre és „taktikát” váltok. Vagyis hogy másképpen fogok tanulni és főképp korábban nekilátok.
Majd júniusban meglátjuk, mit sikerült teljesíteni ebből. :)
Most 3 hét pihenés következik (amiből 1 már el is telt), aztán kezdődhet a második „felvonás”. Már nagyon várom. Új tanárok, új tantárgyak, koleszos hétvégék, izgalmas.
Szeretek ide járni.
